Széth
2004.12.31. 12:57
Széth az egyiptomi mitológiában "idegen országok", a terméketlen sivatag, a gonoszság megszemélyesítője. Geb és Nut fia. Testvérei: Ozirisz, Ízisz és Nepthüsz (Nehebhut). Nepthüsz férje, akinek egyben bátyja is. Szent állatai a disznó ("akitől az istenek undorodnak"), az antilop, az okapi (zsiráf), a hangyász, a kiméra, a víziló. Szoborban és rajzon hosszú törzsű, szamárfejű ember alakjában ábárzolták. Kultusza kezdetben a dél-egyiptomi Omboszban (innen később Hnum kiszorította) illetve északon Hérakleopolisz mellett a Nílus-Deltában terjedt el. A Középbirodalom időszakában Hórusszal együtt a királyi hatalom oltalmazó istenének tartották, amit a Piramiszövegek és a II.dinasztia fáraóinak titulusa bizonyít. A Széth és Hórusz nevek összekapcsolása "királyt" jelentett. Az idegenek védnökeként is említik, ezért az idegenek uralma alatt, főleg az asszír uralom idején az ország ellenségévé válik. A hükszoszok uralma alatt Széthet az ő istenükkel, Baállal azonosították és mint legfőbb istennek, Avarisz város lett a kultuszhelye. Az Újbirodalom kezdetén a "Széthi" névvel még elég gyakran találkozni. A XIX.dinasztia fáraói a Széthi, Széthnaht nevet viselték. Jelzőként azt jelentett: "hatalmas". II.Ramszesznak a hettitákkal kötött szerződése Széthet a hettita istenekkel együtt említi. Az Óbirodalom időszakában Széthnek tulajdonították Ré megmentését Apóphisz kígyótól, akit a Nap-bárka elején állva szigonyával ledöfött. A küzdelem végén végül Apophisz vére festi be vörösre az égboltot és biztosítja, hogy másnap újra felkeljen a Nap. Ő tudta csak legyőzni Apophiszt egymaga, mert ő rendelkezett az istenek között a legnagyobb erővel. Ezzel együtt Széth, mint a sivatag istensége és az idegenek istene a gonoszságot is megtestesítette. Szent állatainak a nevéhez olyan jelzők járultak, hogy "vihar", "orkán", "lázadó", "lázadás". Az i.e.8. sz.-tól kezdve Széthnek ez a lényege egyedülivé vált, sőt olykor Apophisznak nevezték. Miután bátyját, Oziriszt egy ládába zárta és feldarabolta, 400 éven át uralkodott Egyiptom felett. Ezalatt Hórusz többször is háborút indított Széth ellen, mivel ő is jogos trónkövetelő volt, de nem tudott felette győzedelmeskedni, ezért az enneádhoz fordult. A misztériumjátékokban különös helyet foglal Széth közel 60 évnyi harca Hórusszal, aki a döntő ütközetben Széthet megfosztja férfi mivoltától. Így nem volt képes gyermek nemzésére, ami összefér a sivatag terméketlenségével. Széth pedig a csatában kivájja Hórusz szemét, amit később meggyógyítanak. A harcban Ízisz segíti a fiát. Az enneád végül a csata befejezéseként úgy döntött, hogy Egyiptomot felosztja két részre. Széth Felső-Egyiptom (a Nílus völgye), míg Hórusz Alsó-Egyiptom (a Delta-vidék) ura lett. Széth a rossz, aminek mindeképpen léteznie kell a jó mellett. Egyiptomon kívül a líbiaiak As, a Sinai-félsziget lakói Nemti (Anti) néven tisztelték Széthet. A hurriták Tesubbal, míg a görögök Tüphónnal azonosították, aki Gaia és Tartarosz gyermeke. Ennek oka az is lehetett, hogy a fémek istene is volt, mivel a vasérceket "Széth csontjai"-nak nevezték.
|