Ré
2004.12.31. 12:50
Ré az egyiptomi mitológiában a Napisten. Kultuszközpontja Héliopolisz (az óegyiptomi Junu). Mint sok más napisten, sólyom alakjában testesült meg. Általában sólyomfejű embernek ábrázolták, napkoronggal a fején. Jelvénye a Benben obeliszk (Benunak is ez a jelvénye, az V.dinasztia korában épített Ré-templom négyoldalú obeliszkformát kapott). Sok szöveg a déli Napnak említi (ellentétben Atummal, aki az esti nap és Heperrel, a reggeli Nappal). A piramisszövegekben Ré úgy szerepel, mint az elhunyt uralkodó istene. Később a halottkultuszban kiszorította őt Ozirisz, de továbbra is fontos szerepet játszott a túlvilágon: tagja volt a túlvilági bíróságnak, meleget és fényt adott a holtaknak, akik nappal kijárnak a sírjukból, hogy lássuk őt. Amikor az Óbirodalom (i.e.26-25 sz.) Héliopoliszból származó V. dinasztiája lépett trónra, Ré a panteon főistene lett és kultusza elterjedt egyiptomban, majd Núbiában is. Kiszorította a jóval ősibb héliupoliszi demiurgoszt, Atumot és azonosulva vele (Ré-Atum), a nagy isten kilencségnek (Ennáda) az élére került. A világ és az emberek teremtőjeként (az emberek a könnyéből keletkeztek), az istenek és a fáraók atyjaként tisztelték, ami a fáraók titulusában is látszik : "Szah-Ré" vagyis "Ré fia". Ré azonosult Hórusszal (Ré-Harahti), amonnal (Amon-Ré, aki az Újbirodalom időszakában is főisten maradt), Ptahhal, Ozírisszel, Hnummal, Heperrel. Sok más istenség kapcsolatba állt Rével. Thot holdistent azért teremti meg, hogy legyen éjszakai helyettese. Thot Ré szíveként is szerepel. Ré Bája (lelke) Ápisz és Benu "közvetítője annak, aki elmondja az igazságot Atumnak. Re leánya Szelket, aki segít ellenségeit legyőzni. Ré szemeként tisztelték Szehmetet, Tefnutot és Hathort. Védelmezője Utó, a tűzokádó kígyó. A mítosz szerint Ré nappal az égi Níluson hajózik Mandzset bárkán és megvilágítja a földet. Este átszáll a Meszektet bárkába, leereszkedik az alvilágba, ahol tizenkét kapun halad át. Megküzd a sötétség erőivel és reggel újra megjelenik a horizonton. Más mítoszok szerint Nut minden este felfalja Rét, majd reggel újjászüi vagy Ré abból a lótuszvirágból keletkezik ismételten, amely az Ősvízből (Nun) kemelkedő Ősdombon áll. A Piramiszövegek Rét "aranyborjúnak" is említik, akit az Égi Tehén szült. Ismerünk olyan mítoszt is, amely szerint Ré tüzes szigetből keletkezett, amely erőt adott neki ahhoz, hogy megsemmisítse a káoszt és a sötétséget, megteremtse az igazságon alapuló rendet a világban. Az igazságot leánya, Maat testesíti meg, aki a bárka orrában áll. Ré a fáraókhoz hasonlóan kormányozza a világot. A bárkájából figyeli, mi történik a földön. Elbírálja a panaszokat. Hu, a Szó istene és Szia, a bölcsességistenő által továbbítja rendelkezéseit. Thot pedig a legmagasabb méltóság viselője. Leírja a parancsait, lezárja a leveleket. Mítoszciklusok beszélik el Ré harcát a sötétség erőivel. Több Réről szóló mítosz foglalkozik az évszakok váltakozásáról alkotott képzetekkel. Érdekesség még, hogy Ízisz megmaratta egy kígyóval és kiszedte belőle a titkos nevét és így vált nagy hatalmú istennővé. Az ókori görögök Héliosszal azonosították.
|