Memphisz város istene. Kultusza egész Egyiptomban, Núbiában, Palesztinában és a Sínai-félszigeten elterjedt. Múmiaszerűen, szorosan beburkolt testtel ábrázolták, csak a keze volt szabadon, amelyben jogart tartott. A memphiszi papok teológiai műve (az ún. Memphiszi Teológia) szerint Ptah demiurgosz, ő teremtette az első nyolc istent (saját hiposztázisait, a Ptahokat), a világot és mindent, ami rajta van (az állatokat, a növényeket, az embereket, a városokat, a templomokat, a kézműipart, a művészeteket). Szívvel és nyelvvel teremtett: szívében kigondolta a teremtményt és nyelvével megnevezte. A memphiszi Ennáda (kilencek) élén áll: "an Enneáda Ptah ajkai és fogai, akinek a szája minden dolognak nevet adott". Ptah az Ennáda nyelve és szíve, magába foglalja az összes istent. A héliopoliszi Enneáda fej, Atum is tőle származik, következésképpen Héliopolisz kilenc istene is. Ptahot a kézművesség (ezért rokonítják az ókori görögök Héphaisztosszal), a művészetek patrónusának, az igazság istenének tartották. Szehmet volt a felesége és Nofertum a fia. Később a félistenné emelt tudós Imhotepet is a fiának tulajdonították. (Ő építette Dzsószer fáraó piramisát az i. e. 28. században.) Olykor Maatot, Basztetet, Tefnutot, Hathort is Ptah feleségének mondták. Ptah lelke Ápisz, a nyelve Thot. A Ptah-Tatjenen névben a földisten Tatjenen azonosult Ptahhal. Az új szinkretikus istent mint élelemadót tisztelték. Miután Ptah összeolvadt Tatjennel, kapcsolatba került a földdel meg a termékenység istenével és a holtak patrónusával, Sokarisszal (Ptah-Szokarisz), majd később Ozírisszel (Ptah-Szokarisz-Ozirisz). Ptah-Szokarisz-Ozirisz a túlvilág istenének feladatát látta el. A vallásos szinkretizmus fejlődése során Ptah azonosult egyiptomi istenek többségével: Nunnal, Thottal, Atummal, Amonnal, Rével, Szobek-Rével. Mint demiurgosz, Hnummal is mutatott hasonlóságot.